Storym!!

- Kukurikú!! - Jó reggelt kincsem!! Tényleg korán jöttél!! - Én megmondtam!! Mi jót csinálsz?? - Spagettit!! - Jaj az nagyon finom!! Akkor azt hiszem maradok ebédre is!! - Maradj csak!! - Ezt kitől is tanultad?? Múltkor már mondtad de elfelejtettem. - Tomtól kincsem!! - Ja…

Amint megérkeztek, rögtön megvizsgáltak minket, nem hittek az orvosoknak. Anya bemutatta Andrewt. Szimpatikusak voltak egymásnak, és ennek örültem. Andrew tényleg jó ember volt. Elmesélték, hogy a fiúk egyre kevesebbet vannak otthon, és mindig elfoglaltak. Kérdezték, hogy írtak e…

- Na végre!! Pont időben!! Megjöttek anyuék!!- rontott be Bill. Immáron boldogan rohantunk le anyuékhoz, remélve hogy valami kaját is hoznak. Lementünk a lépcsőn, és bementünk a konyhába. Szomorúan vettük tudomásul, hogy semmi kedvünkre való kaját nem vettek, hanem inkább útra…

Az első akadályt simán vettem, ami anyu és Gordonék volt. Csak elmagyaráztuk, hogy nem járunk, és hogy ez csak úgy jött. Vagyis magyaráztam, mert Bill csak hallgatott és bólogatott. A második az nehezebb volt, az pedig Bill volt. Felvonultunk a szobájába, és leültünk egymással…